MAGYARNAK LENNI HIVATÁSUNK

            Beszélgetés Koltay Gergellyel, a KORMORÁN együttes vezetőjével

Van-e korunk zenei palettáján hungaricum? Ha igen, a 2009-ben 33 esztendős Kormorán együttes annak tekinthető. A 30 éves jubileumuk alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében átvehették a „Magyar Örökség” díjat, amely kinyilvánítja, hogy a zenekar dalai a nemzeti kulturális örökség részét képezik. Más megfogalmazás szerint a Kormorán megkapta az úgynevezett „Magyar Szellemi Lovagrendet”. 25 éves jubileumi koncertjük alkalmával megkapták „A Magyar Szabadság” díjat, két esztendőre rá pedig Koltay Gergely munkásságáért átvehette a Mádl Ferenc köztársasági elnök által adományozott „Magyar Köztársasági Aranykeresztet”.

Az együttes tagjai az énekes Géczi Erika, egykori kajak világbajnok, Mr. Basary, akit ma már mindenki csak „Rocktorok” néven szólít. A karcos hangú esztergomi Tóth Renáta, Gáspár Álmos hegedűs az erdélyi Kézdivásárhelyről. Zsoldos Tamás, akit a szakma az egyik legjobb basszus-játékosnak tart, Nagy László, aki a dobokból csalogatja elő az ősi ritmusokat. Az elektromos gitáron népzenét játszó Szabó Miklós, valamint a két legrégebbi tag: Szűts István billentyűs, aki a harmóniákat felügyeli, és Koltay Gergely, aki a dalszövegeket szerzi s a különleges dallamokat töröksípon, fuvolán, furulyán interpretálja.

33 év ritka a mai zenei életben. Hogyan alakult ki a Kormorán mostani felállása?

Hosszú történet. Előtte három évig a Sebő trió tagja voltam, ebből alakult ki a Sebő együttes, majd amikor ez megszűnt, megalakítottam a Kormoránt. 1976. december 16-án Kodály Zoltán születésnapján léptünk fel először. Két évig akusztikus zenét játszottunk, majd azután alakult ki ez a sajátos forma. Nagy volt a fluktuáció, több mint hetven zenész megfordult a zenekarban, míg létrejött ez a végleges forma, 11 éve. Nekem a Kormorán egy hosszú, kanyargós út vége, ahová sok-sok helyről vezettek kicsiny ösvények és széles sztrádák. De az utak összeérnek. Találkoztunk kilencen egy zavaros világban, és megvalósult az eredeti álmom. Létrehozni egy közösséget, amely csak egyet szeretne: tizenötmillió magyarnak énekelni, dalolni, tartani a fáklyát, amíg élünk! Az volt a célunk és mai napig is ez, hogy föl kell vinnünk a népzenét a rock színpadra így a dob, a basszusgitár és elektromos gitár mellé kapcsolódott a hegedű és a különböző népi hangszerek, citera, tárogató, töröksíp stb. Az első időszaka a zenekarnak inkább Nyugat Európához kapcsolható, hiszen húsz évig ott többet játszottunk, mint itthon. A következő nagy változás 1988-ban történt, akkor készítettük el az első rockoperánkat Páskándi Géza librettójára a Költő visszatér címmel, ezt követte a Zúgjatok harangok, majd az Elektra mindörökké, azután 2000-ben a Megfeszített és tavaly Csíksomlyón mutattuk be a Bálványos vár legendája tánc-szvitünket. Emellett készítettünk másfajta lemezeket is, mint például a verses Betlehemi királyok. Már gyémánt lemezt is elértünk, ami a mai világban ritka. Szóval nagyon sok mindennel foglalkozunk. A műhelyünk kiadta Deák Bill Gyula, Varga Miklós és különböző popénekesnek, színészeknek az albumát.

Tudja- e Ön, hogy hány Cd-jük DVD-jük jelent meg?

Azt hiszem 102, vagy még több is.  Megjelent most egy válogatás album Őrizz meg engem címmel, amin színész és előadóművész barátaink is szerepelnek. Nem akarom őket felsorolni, mert akit kihagyok, megsértődhet.

Varga Miklóssal először a testvérem Koltay Gábor rendezésében előadott István a király c. rockoperába találkoztunk, azóta állandó fellépője a Kormoránnak, szoros barátság fűz minket össze.

A zenét és a verseket is Ön írja?

A dalszövegeket én írom. Mostanság sok ambíció van a zenekari tagokban, szép dallamokat szereznek, így megadom a lehetőséget mindenkinek erre.

Honnan ered a Kormorán kötődése Erdélyhez?

Ezt a dolgot máshonnan kellene kezdeni! Trianonhoz visszanyúlik, amikor szétdarabolták, elvették az ország kétharmadát. Én úgy vagyok ezzel a dologgal, hogy nem Szlovákiába megyek át, hanem a Felvidékre, nem Romániába, hanem Erdélybe és így tovább.. nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy ez így van. Azt elfogadom, hogy a világhatalom így döntött és mi kevesek és kicsik vagyunk a változtatáshoz, de nagyon szerencsétlenek a politikusaink, hogy igazából nem tudják és nem is akarják ezt a dolgot megoldani. Ijesztgettek minket nem tudom hány millió román ideköltözésével a népszavazásnál. Azt látom, hogy akik ideköltöztek, azok is költöznek ma már vissza, mert itt Magyarországon lassan rosszabb a helyzet, mint Erdélyországban. A kötődés onnan van – hogy a kérdésre válaszoljak -, hogy mi a bátyámmal egy tipikus polgári családban nőttünk fel, nem voltunk gazdagok, de megkaptuk azt az indíttatást a szüleinktől, hogy tudjuk azt milyen magyarnak lenni, meg azt, hogy hova tartozunk, és ez nagyon fontos dolog. Ma már ez nem így működik ennek felelőse a rossz oktatási rendszer. Abba a világba kerültünk bele, amit én olvastam Huxly: Szép új világ c. könyvében. Nem hittem el, hogy ez meg fog velünk történni és sajnos nap, mint nap érzékelem. A mobilomról be tudják azonosítani, hol vagyok, tudják, hogy a bankkártyámon mennyi pénz van, az autómat tudják követni. Akkor van egyedül az ember, ha alszik! Ez elgondolkoztat, hogy milyen jövőt szánjak a három gyermekemnek. Régebben nem volt kapcsolatrendszer, ma már minden a kapcsolaton múlik, az meg a tőkén a pénzen. Én nem tudom kiküldeni a három gyerekemet Londonba vagy Washingtonba tanulni, mert nincs annyi pénzem. Csak arra tudom megtanítani őket, amit mi a szüleinktől kaptunk, a magyarságunkról. Nem szabad misztifikálni Erdélyt, vagy a Felvidéket, hiszen itt is vannak csodálatos helyek, pl. Putnok környékén is, itt is körülnéztünk már. Sajnos eladják alólunk a termőföldet, a gázt, az áramot, kiárusítják a vizet. Az iskolában, a televízióban pedig agymosás folyik.

A Magyar Szabadság Napján, Gödöllőn, Önök biztosítják a zenét. Az utóbbi időben nem csak a bátyja, hanem Ön is rendezte az ünnepséget. Nehéz volt?

Egy párszor én is csináltam 1999-ben, 2000-ben, 2001-ben, onnantól kezdve már megint a Gábor rendezte. Az idén szintén ott leszünk, tavaly nem mi voltunk, ez mindig attól függ, hogy Gémesy György polgármester úr akarja, vagy nem akarja. A rendezés valahogy jött magától, nem ütközött nagy nehézségbe, természetesen jobban izgultam, mintha csak a zenei anyagot biztosítottam volna.

Hány filmhez szereztek zenét?

Nagyon sokhoz! A jelentősebbek a Juliánusz barát, a Honfoglalás, Sacra corona, Trianon, a Wass Albert film. Régebben volt számos televíziós film, amihez mi csináltuk a zenéket, ilyen volt az Elektra mindörökké és még sorolhatnám.

A nagy év végi záró koncertjük egy kicsit nekünk, vidékieknek rossz időpontban szokott lenni, közvetlenül karácsony előtt. Nem lehetne egy korábbi időpontot választani?

Nyitott kapukat dönget! Nem leszünk a körcsarnokban, hiszen azt lebontják, így valamikor december közepén valósítjuk meg egy másik helyen.

A Farkasok éneke c. CD-n az Ön fia Kurszán is szerepel. Hány zenész van a családban?

Mint mondtam három gyerekem van, a legnagyobb a Kurszán ő zongorát tanul, van egy tizenöt éves fiam a Sólyom, ő is muzsikál, és van egy kislányom, aki tizenkét éves, ő képzőművészeti iskolába jár, örökölte az én hajlamomat a képzőművészet felé. Kurszán nagyon szép romantikus dallamokat szerez, amikor a lemezen szereplőt megmutatta, megtetszett, írtam hozzá szöveget. Nagyon boldog, büszke vagyok rá, hogy szerzőtársak lettünk.

Hogyan tudná összefoglalni, mi a Kormorán hitvallása?

Nagyon nehéz kérdés! Én azt szeretem, ha mások beszélnek rólunk nem én. A Kormorán titka az én olvasatomba az őszinte, amit elmondunk a világról. Annyi fajta hazugság és disznóság történik az emberek körül és annyira ácsingózik mindenki egy tiszta gondolatra, szóra, hogy ezt kötelességünk valamilyen módon kimondani. Egy biztos, ennek a nemzetnek fent kell maradni, nem lehet, hogy elvesszen a jövőben. Hiszen már rég elveszhetett volna. Ameddig mi magyarul beszélünk egymással, mindenki magyarul ébred föl, és amíg kapok a kezembe mikrofont, mindig el fogom mondani a magam gondolatait. Ettől izgalmas a rockzene, hogy mindig kimondja az igazságot, illetve ennek a lehetősége minden zenész számára biztosított.

                                                                               Placskó Klára

                                                                         Gömöri Hírmondó

Címkék:  

szerkesztés